Matematikából átlagon felüliek a hazai eredmények a 2025-ös PISA-felmérésben (3)

Pozsony, szeptember 8. (TASR) – A 15 éves szlovákiai diákok eredményei a 2025-ös nemzetközi PISA-felmérésen az OECD-országok átlaga alatt maradtak az olvasási és természettudományos kompetenciák terén. A matematikai kompetencia tekintetében azonban a diákok teljesítménye meghaladta az OECD-országok átlagát. Az eredményeket kedden ismertetik Pozsonyban. Ez az első alkalom, hogy a PISA-eredményeket regionális szinten mutatják be a közép- és kelet-európai, valamint a közép-ázsiai országok számára. Tomáš Drucker (Hlas-SD) oktatási, kutatási, fejlesztési és ifjúsági miniszter szerint az eredmények óvatos optimizmusra adhatnak okot. A megállapítások szerinte összefonódnak a szlovák oktatási rendszerben megvalósított reformokkal. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy van még hova fejlődni. "A korábbi és a mostani eredmények alapján megvitatjuk a különböző véleményeket, megközelítéseket, illetve azt is megosztjuk egymással, hogy mit és hogyan kell tennünk a jövőben” – mondta. Az előző két PISA-teszteléssel összehasonlítva (2022, 2018), a természettudományos kompetenciák területén a pontszámok statisztikailag releváns emelkedése volt tapasztalható. Ez mégis alacsonyabb értéket jelent, mint a 2006-os PISA-felmérésben. A 2006-os eredményekhez képest 14 pont a lemaradás. Mindez a 2025-ös PISA-tanulmányról szóló nemzetközi jelentésből derül ki, amelyet a Nemzeti Oktatási és Ifjúsági Intézet közölt a honlapján. Annak ellenére, hogy a 2025-ös PISA-tesztelésen az előző ciklushoz képest csökkent a kockázati csoportba tartozó diákok százalékos aránya (természettudományos kompetencia) vagy változatlan maradt (olvasási és matematikai kompetencia), a kockázati csoport aránya továbbra is jelentős. A 2025-ös PISA-felmérésen elért teljesítményük alapján a legjobb csoportba sorolt szlovákiai diákok aránya – a PISA 2022-es felméréshez képest – a matematikai kompetencia területén jelentősen nőtt. A másik két területen az arány a 2022-es eredményekhez hasonló maradt. A szakiskolák és (érettségi nélküli) szakmunkásképzők tanulóinak körülbelül háromnegyede a kockázati csoportba tartozik az olvasási és matematikai kompetencia területén. A 2025-ös PISA-felmérés eredményei szerint a kockázati csoportba tartozó szlovákiai diákok aránya az olvasási készségek terén szignifikánsan magasabb az OECD-országok átlagához képest. A matematikai kompetenciák terén ez az arány szignifikánsan alacsonyabb, a természettudományos kompetenciák terén pedig összehasonlítható az OECD-országok átlagával. A legmagasabb szintre sorolt szlovákiai diákok aránya az olvasási és a természettudományos kompetenciák terén jelentősen alacsonyabb az OECD-országok átlagánál. A matematikai kompetenciák terén ez az arány szignifikánsan magasabb. A társadalmi-gazdasági háttér hatása a szlovákiai diákok tanulmányi eredményeire továbbra is jelentősebb, mint az OECD-országok átlagában. A digitális világban való tanulás témája 2025-ben jelent meg először a PISA-tesztelésen. Mivel ez a kérdéskör nem kapcsolódik a korábbi ciklusok PISA-mérésébe bevont területek egyikéhez sem, nem lehet nyomon követni a diákok teljesítményének időbeli alakulását. Az OECD-országok diákjainak átlagos teljesítményét 500 pontban határozták meg. A szlovákiai diákok 497 pontot értek el, ami az OECD-országok átlagának felel meg. „Az eredmények romlása az oktatási rendszert mindenütt a világon próbára teszi. Szlovákia példája azonban azt mutatja, hogy ez a tendencia nem kell, hogy összefonódjon a sorsunkkal. A matematikai kompetencia az OECD-országok átlaga felett volt, és a többi területen sikerült megállítanunk a hanyatlást, amely más országokban tovább folytatódott. Okunk van azt hinni, hogy az oktatás fejlődhet, és a mi feladatunk, hogy ez minden gyermekhez eljusson” – mondta Drucker. František Ružička, az OECD főtitkára szerint a globális eredmények jó és rossz híreket is tartalmaznak. „Az oktatási eredmények terén világszerte csökkenő tendencia figyelhető meg, és a problémák mind az olvasás, mind a matematika, mind a természettudományok területén jelentkeznek. Szlovákiának nincs oka szégyenkezni. Matematikából az OECD-átlag felett teljesít, a természettudományos ismeretek terén pedig az egyik legnagyobb előrelépést érte el, 12 ponttal javítva pontszámát az előző felméréshez képest. Négy év alatt nem lehet mindent megváltoztatni, de lehet jelentős előrelépést tenni” – mondta Ružička. Az OECD-országok átlagos teljesítménye az előző ciklushoz képest mindhárom alapvető területen romlott. Matematikában és olvasásban Csehország, Lengyelország, Magyarország és Ausztria eredményei is rosszabbak lettek. Szlovákia mindkét területen a korábbiakhoz hasonló teljesítményt ért el. A szlovákiai diákok eredményei szignifikáns javulást mutattak a természettudományokban. Ezen a területen jelentős statisztikai csökkenés volt megfigyelhető a kockázati csoportba tartozó diákok arányában, a matematikában pedig szignifikánsan nőtt a legsikeresebb diákok aránya. A 2025-ös PISA-felmérés igazolta, hogy a legnagyobb kihívást továbbra is azoknak a tanulóknak a magas aránya jelenti, akik még az alapvető készségeknek sincsenek birtokában, elsősorban az olvasás terén. Ezenkívül jelentős különbségek állnak fenn a különböző társadalmi háttérrel rendelkező gyermekek között. A felmérés továbbá azt is megmutatta, hogy gyengébb eredmények a gyakran hiányzó és az évet ismétlő tanulók körében fordulnak elő. Drucker szerint a legfrissebb PISA-eredmények megerősítették, hogy folytatni kell a megkezdett reformokat. Szlovákia 2003-ban vett részt először PISA-felmérésben. 2025-ben így már a nyolcadik mérési ciklust teljesítette, amelyet hároméves időközönként végeznek. Szlovákiában tavaly 300 iskola 6684 15 éves tanulója vett részt a felmérésben. A vizsgálat fő területe a természettudományos ismeretek voltak, de az olvasási és matematikai készségeket is értékelték. FIGYELEM: A hírt a 10., 11. és a 12. bekezdéssel bővítettük. sz