Az állam dróntámadásra való reagálását modellezik a nagykaposi gyakorlaton

Nagymihály, szeptember 2. (TASR) – Szerdán reggel Kelet-Szlovákiában elkezdődött az Árnyak a felhőkben elnevezésű kétnapos polgári védelmi és válságkezelési gyakorlat. Célja annak tesztelése, hogyan tud reagálni az állam, a mentő- és a biztonsági alakulatok olyan rendkívüli helyzetekben, mint egy dróntámadás, tömeges szerencsétlenség, vagy légtérsértés. Matúš Šutaj Eštok (Hlas-SD) belügyminiszter délutáni nagymihályi (Michalovce) sajtótájékoztatóján kijelentette, ilyen összetett gyakorlat ennyi résztvevővel még sosem volt Szlovákiában. „A mai gyakorlat célja nemcsak az volt, hogy ellenőrizzük, hogyan tudnak közösen beavatkozni és együttműködi a mentőalakulatok, hanem azt is, milyenek a reakcióidők, az információáramlás, hogyan zajlik a döntéshozatal, és az utasítások ténylegesen végrehajthatók-e a gyakorlatban” – jelentette ki a miniszter. Hozzátette, olyan új biztonsági fenyegetésekre is tudni kell reagálni, mint a szabotázsakciók, a gyújtogatás vagy a drónfenyegetés, és az enyickei (Haniska) dróngyártó üzem ellen tervezett támadást is megemlítette. „Már nemcsak lehetséges fenyegetésnek vagy jövőbeni problémának kell tekintenünk az üzemek, raktárak vagy stratégiai létesítmények elleni támadásokat” – szögezte le Šutaj Eštok. Kiért az ukrajnai háborúra, illetve a keleti NATO-tagállamok légterének egyre gyakoribb megsértésére. Szerdán a mentőegységek az életmentést és a válságstábok együttműködését gyakorolták egy üzem elleni modellezett dróntámadást követően, aminek következtében felrobbant egy raktár, tűz ütött ki és rengeteg ember sérült meg. A gyakorlaton 40 statiszta vett részt, akik a sérülteket alakították, őket szétosztották a tőketerebesi (Trebišov) és a nagymihályi (Michalovce) kórház között, hogy az egészségügyi dolgozók élesben gyakorolják a triázst, vagyis a sérültek osztályozását. Tomáš Kysel, a kassai (Košice) járási hivatal vezetője elmondta, a modellezett vészhelyzetre reagálva összeült a kerületi válságstáb. A forgatókönyv szerint kezelniük kellett a lakosság körében kialakult pánikot, a polgári engedetlenséget, a fosztogatásokat, az önkormányzatok működésében beálló zavart, továbbá az álhírek terjedését a környéken és a távolabbi régiókban. „Mivel ezek a problémák valós helyzetben is elfajulhatnak, és az összes rendelkezésre álló erő bevetése után sem biztos, hogy sikerül lecsillapítani a helyzetet, a kerületi válságstáb intézkedéseket hozott a lakosság életének, egészségének és vagyonának védelmére is” – folytatta a hivatalvezető. A gyakorlat megmutatta, mely területeken javítható a válságkezelés, az összefoglaló jelentést december 15-ig kell a kormány elé terjesztenie a belügyminisztériumnak. A gyakorlat csütörtökön (szeptember 3.) is folytatódik. A forgatókönyv a légtérsértés szimulációja és a lakosság riasztása mellett iskolások és a szociális intézmények lakóinak óvóhelyre rendelését és evakuálását is tartalmazza. A gyakorlat része a rendkívüli állapot elvi elrendelése is. A miniszter hangsúlyozta: valódi rendkívüli állapotot nem hirdetnek ki, és a lakosság jogait sem korlátozzák. A belügyminisztérium pár hónapon belül „72 óra” elnevezéssel információs kampányt indít, a cél a lakosság felkészítése a súlyos vészhelyzetek utáni első három napra. FIGYELEM: A TASR hang- és videófelvételt, valamint fényképeket mellékelt a hírhez. klm