Nagyszombat megye a békerendezés tagadása bűncselekményének eltörlését javasolta

Nagyszombat, március 25. (TASR) - Nagyszombat (Trnava) megye önkormányzata szerdán felhívást intézett a kormányhoz és a parlamenthez, hogy töröljék a második világháború utáni békerendezés tagadása bűncselekményét. A megyei képviselők szerint a törvény közvetve korlátozza a szólásszabadsághoz, a gondolatszabadsághoz és a tájékozódáshoz fűződő jogokat, amelyeket az Alkotmány és a Szlovákia által aláírt nemzetközi szerződések is garantálnak. 23 megyei képviselő támogatta a javaslatot, ellene senki sem szavazott, öten tartózkodtak, ketten nem szavaztak. „Az olyan fogalmak, mint a ,megkérdőjelezés‘ és a ,békerendezés‘ túl általánosak ahhoz, hogy egy büntetőeljárás alapját képezzék. A történelmi vita kriminalizálása öncenzúrához vezet, korlátozza a szabad tudományos és társadalmi párbeszédet Nagyszombat megyében is, ahol különféle nemzetiségű lakosok élnek egymás mellett, és ez a törvény feszültséget gerjeszt a megbékélés helyett” – áll a megyei képviselő-testület határozatában. A megyei önkormányzatnak meggyőződése, hogy csak a szabad eszmecserén, a múlt kritikus szemléletén és a kölcsönös tiszteleten alapuló társadalom lehet valóban demokratikus, továbbá ellenálló a szélsőséges irányzatokkal szemben. Helyesli, hogy az Alkotmánybíróság befogadta és megvizsgálja a büntető törvénykönyv vonatkozó részével kapcsolatos beadványt, mert ez kulcsfontosságú lépés a jogállamiság megőrzéséhez. „Szlovákia területi egységét tiszteletben tartva kifejezzük meggyőződésünket, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnökének kollektív bűnösségre alapozott 1945-ös dekrétumai nem alkalmazhatók a szlovák jogrendben, és azok alapján nem lehet olyan döntéseket hozni, amelyek új jogviszonyokat teremtenek” – tette hozzá a megye. 2025. december 23-án 51 parlamenti képviselő fordult az Alkotmánybírósághoz a Btk. módosítása miatt, melyet december 11-én fogadott el a parlament. A beadványt egyebek mellett arra alapozták, hogy a második világháború utáni békerendezések megkérdőjelezésének bűncselekménnyé nyilvánítása sérti a véleménynyilvánítás szabadságát. FIGYELEM: A TASR állásfoglalást kért a kormányhivataltól, az igazságügyi tárcától és a parlament hivatalától. hlp