Megszavazta a parlament a Büntető törvénykönyv módosítását

Pozsony, december 11. (TASR) - A Büntető törvénykönyv módosításával a kisebb lopásoknál ismét érvényes lesz a háromszor és elég elve. A vétséget elkövető visszaesőknél a bűnismétlés bűncselekménye érvényesül – áll a Btk.-t módosító javaslatban, melyet a parlament csütörtökön fogadott el. Újonnan bűncselekménynek minősülne a választási kampány akadályozása „külföldi hatalom” befolyása által, valamint büntetőjogi következményekkel járna a második világháború utáni rendezéssel kapcsolatos dokumentumok tagadása vagy megkérdőjelezése. A javasolt módosítás a hatóságokkal együttműködő, ún. „vezeklő“ gyanúsítottak kérdését is érinti. A parlament gyorsított eljárásban tárgyalta meg a javaslatot. A 136 képviselő közül 76-an támogatták a javaslatot, 60 képviselő ellenezte. Senki sem tartózkodott, 14-en nem voltak jelen. A javaslat módosítja a végrehajtási rendtartást is. A végrehajtó bűncselekmény és vétség elkövetése esetében is elrendelhet végrehajtást a károk megtérítése érdekében. A módosítás az egyre növekvő agresszivitásra és a vagyon elleni bűncselekmények megszaporodására reagál. A kormány szerint azután növekedett meg a lopások száma, és váltak agresszívabbá a tolvajok, hogy a „média félretájékoztató kampányt folytatott, egyes politikusok pedig azt állították, hogy büntetlenül lehet lopni”. A képviselők elfogadták a bizottságok módosítási javaslatait is. Újonnan a választási kampány akadályozásának minősül, ha valaki a választás napja előtti 48 órában, illetve a választás napján a szavazás lezárása előtt oszt meg információkat a választásokon részt vevő politikai pártokról, mozgalmakról, koalíciókról vagy jelöltekről, amennyiben ez a cselekvés „külföldi hatalomhoz vagy külföldi szereplőhöz köthető”. Az indoklásban azt is megemlítették, hogy a 2023-as parlamenti választás során a szabad politikai versenyt külföldről befolyásolták. Az indoklás alapján a külföldi hatalom alatt „idegen államok, azok hadi alakulatai, szervezetei és szervei, mint a hírszerző tevékenységet folytató személyek, katonatisztek, diplomaták vagy más állami hivatalnokok” értendők. Egy év szabadságvesztést szabhatnak ki annak, aki „külföldi hatalomhoz vagy szereplőhöz köthetően” megszegi a kampánycsendet. Fél év börtönbüntetést kaphat továbbá az is, aki nyilvánosan megkérdőjelezi vagy tagadja a második világháború utáni rendezést, „mely a Csehszlovák Köztársaság vagy a Szlovák Nemzeti Tanács által elfogadott jogi aktusok alapján jött létre“. Az új jogszabály a büntetőeljárási kódexet is változtatja. Az indoklás szerint a bíróságok visszaélnek a vezeklő gyanúsított intézményével, mikor egy ilyen gyanúsított tanúvallomása alapján ítélnek el egy személyt, mivel ezek a tanúvallomások megbízhatatlannak bizonyultak. „A bíróságok nem értékelik kellő szigorral a megbízhatóságukat” – áll az indoklásban. Javasolják ezért a „törvénytelen hasznon felkínálása által szerzett nem felhasználható bizonyíték” fogalmának pontosítását, a bíróságokat pedig arra kötelezik, hogy „a döntés indoklásában értékeljék a hatóságokkal együttműködő személy megbízhatóságát, akinek az együttműködésből haszna származott”. A törvény egyben elnapolja annak a törvénynek hatályba lépését, mely az Európai Unió globális erdőirtást csökkentő intézkedéseinek elvégzését biztosítja. nms