A kormány lezártnak tekinti a Beneš-dekrétumok ügyét (2)

Vyšný Orlík, november 26. (TASR) - A kormány lezártnak tekinti a második világháború utáni szlovákiai rendezési dokumentumok kérdését. Visszautasítja ezeknek a dokumentumoknak a megnyitását, valamint az ügy politizálását. Ennek értelmében szerdai kihelyezett ülésén a kormány nyilatkozatot fogadott el a második világháború utáni rendezési dokumentumok érinthetetlenségéről. A nyilatkozatot a külügyminisztérium készítette elő. A kormány leszögezte, hogy a Csehszlovák Köztársaság és a Szlovák Nemzeti Tanács által a II. világháború utáni rendezési tervek keretében elfogadott jogi aktusok a Szlovák Köztársaság jogrendjének részét képezik. Az alkotmányos, jogi és politikai döntéseket a háború utáni rendezési tervek keretében, a nácizmus legyőzésének következményeként fogadták el, a nemzetközi jogból kiindulva, és azok alapján nem keletkezhetnek új jogviszonyok – állítja a kormány. Azt is leszögezi, hogy az akkori döntések értelmében keletkezett jogi és tulajdonjogi viszonyok megkérdőjelezhetetlenek, érinthetetlenek és megváltoztathatatlanok. „A kormány nyugtalanságát fejezi ki a Beneš-dekrétumok megnyitására vonatkozó felhívások miatt, amelyek felesleges feszültséget keltenek, félreértéseket eredményeznek és megosztják a társadalmat. Egyúttal visszautasítja az európai történelem e fejezetének politizálását. Az akkori csehszlovákiai jogi aktusokra a fasizmus ellen küzdő szövetséges államok háború utáni európai rendezési terveivel összefüggésben kell tekinteni” – közölte a külügyminisztérium. A tárca szerint a Beneš-dekrétumok a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság, illetve Csehszlovákia történelmi és jogi örökségét képezik, melyek a háború előtti eseményekre, elsősorban a müncheni egyezményre és a bécsi döntésekre reagáltak. „Az ún. Beneš-dekrétumok a szlovák (előtte a csehszlovák) jogrendszer szerves része. A kormány lezártnak tekinti az ún. Beneš-dekrétumok ügyét, és ugyanez a véleménye az Európai Bizottságnak is” – szögezte le a külügyi tárca. Egyúttal arra is emlékeztet, hogy a szlovák parlament határozatot fogadott el a háború utáni rendezéssel kapcsolatos dokumentumok érinthetetlenségéről. Ezzel megerősítette, hogy a rendezési tervekkel kapcsolatos alkotmányos, jogi és politikai döntéseket oly módon fogadták el, mint más európai államokban, a fasizmus vereségének következményeként, összhangban a nemzetközi joggal és a potsdami konferencia eredményével. A parlamenti határozat azt is leszögezte, hogy a Csehszlovák Köztársaság és a Szlovák Nemzeti Tanács által elfogadott háború utáni döntések nem eredményeznek diszkriminációt a gyakorlatban, és azok alapján ma nem keletkezhetnek új jogviszonyok, valamint az akkori döntések értelmében keletkezett jogi és tulajdonjogi viszonyok megkérdőjelezhetetlenek, érinthetetlenek és megváltoztathatatlanok. A Progresívne Slovensko múlt heti dél-szlovákiai körútja során Komáromban (Komárno) a déli régiók fejlesztéséről és az egymás mellett élésről fogadott el határozatot. Abban egyebek mellett felszólította a kormányt, hogy tegyen barátságos gesztusokat a szlovákiai magyarok felé, és ezek között szerepelhetne annak beismerése is, hogy a háború utáni időszakban a csehszlovák hatóságok megsértették a humanitárius elveket, és egyéb jogsértéseket követtek el a magyar közösséggel szemben. A PS határozata szerint ez arra is vonatkozhatna, „hogy az állami szervek a vagyonelkobzási határozatokkal kapcsolatos ingatlanok tulajdonjogának megállapítására vonatkozó keresetek elbírálásakor tartsák tiszteletben azt az elvet, hogy a Csehszlovák Köztársaság elnökének nevéhez fűződő dekrétumok hatályukat vesztették a szlovák jogrendben, és azok alapján nem hozható új jogállást megalapozó döntés”. „Óriásit téved, aki meg akarná nyitni a Beneš-dekrétumok kérdését, mert azt hiszi, ez egy olcsó politikai téma” – jelentette ki Robert Fico (Smer-SD) kormányfő a kabinet ülése után. Leszögezte, hogy a dekrétumok a háború utáni rendezés részét képezik. Elmagyarázta, hogy 1940 és 1945 között Edvard Beneš elnök több rendeletet is kiadott, amelyek aztán törvényerőre emelkedtek. Ezek érvényesek voltak, és ma is azok, először a csehszlovák, majd 1993-ban a szlovák jogrend részévé váltak. „Felelőtlenség és nevetséges dolog ilyen módon támadni azt, ami a szlovák jogrend része. Csak az tehet ilyet, akiknek fogalma sincs, miről van szó” – jelentette ki Fico. Juraj Blanár (Smer-SD) külügyminiszter szerint a Progresívne Slovensko Szlovákia szuverenitásának lényegét támadja. Blanár állítja, hogy a kormány, amelynek része volt a Smer-SD is, jó kapcsolatokat épített ki Magyarországgal, és elsimított számos súrlódást. Az önálló Szlovákia történetében a legjobbnak mondhatók a magyar-szlovák kapcsolatok. FIGYELEM: A hírt az utolsó két bekezdéssel kibővítettük. klm hlp